Lynette Scavo (született: Lynette Linquist) egy fiktív karakter neve az amerikai ABC televíziós csatorna Született feleségek (Desperate Housewives) című sorozatában, melyet Magyarországon a TV2 csatorna sugároz 2005 novembere óta. A karakter megformálója Felicity Huffman színésznő.
Lynette férjezett, négy gyermekes anya. Legfőbb jellemzője, hogy tennivalói százszázalékosan lefoglalják. Kaotikus élete, az őt körülvevő fejetlenség és képessége a bármilyen körülmények közötti őszinteségre szeretnivaló karakterré teszik. Egyike a sorozat főszereplőinek.
A magyar változatban Lynette hangja Für Anikó.
Története
„Azelőtt karrierista nőnek tartotta magát, méghozzá igen sikeresnek. Híres volt az üzleti ebédjeiről, a megkapó prezentációiról, és arról a könyörtelenségről, amivel ellenfeleit lemosta a pályáról. De Lynette lemondott a karrierjéről, hogy új címkét öltsön magára: a teljes állású anya hihetetlenül kielégítő szerepét. De Lynette pechjére ez az új címke gyakran eltért a reklámokban hirdetettől.”
– Mary Alice Young
Lynette a sorozat cselekményét megelőzően felkapott reklámszakemberként dolgozott, ám a sorozat kezdetére a család más képet fest: férje folyamatosan úton van, Lynette-et pedig őrületbe kergetik hiperaktív fiai és csecsemő kislánya. Lynette ekkor már gyakran gondol arra, hogy újra dolgozhatna, és egyre inkább hiányzik életéből régi munkája. Férje, Tom sem könnyíti meg a dolgát, hiszen sokáig fogalma sincs róla, vagy ritkán érzékeli, mennyire kimeríti feleségét ez az életmód.
Mindazonáltal Lynette-et nem kell félteni, hiszen bármikor félelem nélkül hangot ad egyet nem értésének. Amikor a világ legrémisztőbb klasszikus háziasszonya, Maisy Gibbons gyermekeik közös iskolai előadására egy politikailag korrektebb Piroska és a farkas-darab mellett áll ki, a szabadab felfogású Lynette mindenki előtt szembeszáll vele, felajánlva azt is, hogy menjenek ki "lerendezni". Mindemellett Lynette próbál olyan sok téren megfelelni, ahol csak lehetséges, így történhet meg az, hogy az ominózus iskolai előadásra való készülődésben a rá hárult jelmezkészítési feladatot mindenáron teljesíteni szeretné – így rövid idő alatt gyógyszerfüggővé válik, mely függés tárgya fiainak hiperaktivitás-kezelő pirulája.
Kimerültségében a történet egy pontján azt hallucinálja, hogy Mary Alice egy revolvert ajánl fel neki. Amikor végül lenyugszik, egy megindító jelenetben bevallja Bree-nek és Susan-nek, hogy szörnyű anyának érzi magát. Ekkor osztják meg barátnői vele, hogy ők is sokszor megpróbáltatásnak tekintették az anyaságot.
Megoldást keresve problémáikra Lynette és Tom felbérelnek egy dadust, ám ahogy az később kiderül: a hölgy túl vonzó ahhoz, hogy hosszabb távon egy háztartásban maradhasson velük. A későbbiek során Lnyette megkísérli a saját kezébe venni családjuk sorsát. Miután Tom számára felajánlanak egy jól fizető – ám rengeteg távolléttel járó – előléptetést, Lynette megtalálja a módját, hogy az egyezség ne köttethessen meg. Ekkor egy olyan arcát ismerhetjük meg, melyet azelőtt a történet folyamán egyszer sem.
Miután Tom kilép munkahelyéről, és úgy dönt, háztartásbeli apuka lesz, Lynette-re hárul a pénzkeresés felelőssége, ám ez nem elégíti ki korábbi vágyait, hiszen nem tudja feledni az aggodalmat, amit a gyerekek elhagyása iránt érez.
Munkába állása éppen gyermekei miatt nehéz: először is ott van leendő főnöke, Nina Fletcher, aki már első találkozásuk alkalmával kiköti, hogy nincs oda azokért a dolgozó anyákért, akik "a kollégákra lőcsölik a munkát egy gyerekorvosi vizsgálat vagy egy balettvizsga miatt." Lynette-et végülis Nina főnöke, a Parcher & Murphy igazgatója, Ed Ferrara veszi fel a céghez, miután az asszony elmondja a neki és Ninának a véleményét a reklámcég előnyeiről és hibáiról, közben kicserélve a kis Penny pelenkáját, akire férje, Tom nem tudott vigyázni, mivel meghúzta a vállát.
Lynette legkisebb fiát, Parkert sokként éri a felsimerés, hogy a mama eltűnt a hétköznapokból, és ezért kitalál magának egy Mary Poppinshoz hasonló angol dadát, Mrs. Malburyt. Amint erre a kisfiú iskolájának tanárai rámutatnak, Mrs. Malbury "érkezésének" oka csak a veszteség lehet. Végül is Lynette ügyes csellel "visszaküldi a dadát Angliába", azaz a Parker mániájává vált fekete esernyőt kidobja a kukába. Lynette elmagyarázza Parkernek, hogy Mrs. Malburyre neki nincs szüksége, mert itt vannak a szülei, akik szeretik őt, míg a világon sok helyen (például: Angliában) rengeteg árva kisgyerek vár ilyen dadára. De amikor a kegytárgy kiesik a szemetesből az úttestre, és a kukásajtó Parker orra előtt tapossa el az esernyőt, azaz Mrs. Malburyt, Lynette kiborul, mert szörnyű anyának érzi magát, amiért ilyen sokkal ruházta meg a fiát. Ám a férje, Tom megnyugtatja, hogy ez nem jelent semmit, és hogy néhány év múlva Parker jót fog nevetni ezen.
Lynette főnöke, Nina nagyon undokul viselkedik vele és a kollégáival, sosem kedves – ez nem csak Lynette-et zavarja, de kollégái nem mernek fellépni ellene. Ám egyik éjjel Lynette visszamegy a munkahelyére, hogy befejezzen egy munkát, amikor rajtakapja Ninát hancúrozni a cég fiatal mindenesével, Stuval. Mivel előreláthatólag ezért kirúgás járna, Lynette úgymond megzsarolja Ninát: mindent kitálal a cégigazgatónak, hacsak Nina nem lesz mindenkivel kedvesebb. Azonban Nina váratlan és kegyetlen lépést tesz: elbocsájtja Stut, olyan ócska ürügyekkel, hogy elrontotta a fénymásolót, és lopott a gémkapcsokból. Ezek után figyelmezteti Lynette-et, hogy hamarosan leépítés várható... Lynette felhívja Stut, és megsúgja neki, hogy feljelentheti a céget zaklatásért, hacsak nem veszik vissza. Ám a fiú olyan sok pénzt akar, hogy Ed kénytelen elbocsájtani a cég nagy részét, köztük Ninát is, akinek alelnöki posztjára Lynette-et helyezi. Az asszony rosszul érzi magát, mert habár ismét jót akart, sikerült munkanélkülivé tennie a helyi dolgozók felét.
Ettől kezdve Lynette-nek alig marad ideje kimozdulni munkahelyéről, így kiharcolja, hogy a Parcher & Murphy bölcsődét nyisson (hogy nap közben is láthassa a gyerekeket, főleg a kis Pennyt), ehhez pedig rá kell vennie főnöke, Ed nejét, Frant, hogy néhány órára adja be naponta az alig egy éves kislányukat, Mindyt, ami cseppet sem könnyű feladat.
Egy partin Gabrielle csak úgy poénból megcsókolja Lynette férjét, Tomot, aki jót nevet a szomszédság néhány jelenlévő tagjával együtt – de Lynette csak a szemöldökét húzza fel. Később megkéri Gabyt, hogy ha lehet, többet ne szórakoztassa így a társaságot, mire barátnője érezni kezdi, hogy Lynette ha halkan is, de berágott rá. De amikor Lynette Gaby hangját hallja a háttérben egy Tommal folytatott telefonbeszélgetésben, egyből hazarohan, és megkérdezi Gabrielle-t, hogy rászállt-e a férjére, és meg is említi Gaby korábbi viszonyát az egykori kertészükkel, a kamasz John Rowlanddel. Erre Gabrielle nagy sértetten otthagyja őket. Később Lynette elmegy hozzá, hogy bocsánatot kérjen a túlzott reakciójáért, de kitart amellett, hogy 1%-ban Gabrielle is hibás volt, mert nem jó látni, ahogy egy fiatal modell az ember férjével csókolózik. Gabrielle azonban továbbra se látja be, hogy a vicce rossz volt, erre Lynette jó hosszan megcsókolja Gabrielle férjét, Carlost. Gabrielle erre megmondja Lynette-nek, hogy "vette a lapot". Később Carlos megkeresi Lynette-et, és burkoltan felajánlja neki, hogy kezdjenek "közelebbi kapcsolatot", amit Lynette félig riadtan, félig csodálkozva természetesen visszautasít.
Lynette kiborul, amikor rájön, hogy Tom fél a meddővé válásának lehetőségétől, mivel ez Lynette számára azt jelenti, hogy a férje az ő halála után is boldogan házasodna meg és nemzene még több gyereket. Így rábeszéli Tomot, hogy menjen és köttesse el magát, de a férfi visszajön, mondván, hogy nem tudta hagyni, hogy a férfiassága utolsó szikráját is kiöljék belőle. Lynette kiszedi belőle, hogy azért nem érzi magát férfinak, mert nincs rendes állása, hanem csak otthon felügyel a gyerekekre. Lynette hiába győzködi Tomot arról, hogy ez is rendes állás; látja, hogy férje boldogtalan.
Tom boldogtalansága is megoldódik: Lynette tiltakozása ellenére jelentkezik alkalmazottnak az asszony cégéhez, a Parcher & Murphyhez. Lynette azért nem nézi a dolgot jó szemmel, mert fél attól, hogy a férje főnöke legyen, hisz ismeri Tomot annyira, hogy tudja, milyen könnyen megsértődik. De így vagy úgy, Tomot Ed felveszi a céghez, és végül Lynette is beleegyezik.
Később Tom valóban sokszor megsértődik azon, hogy Lynette leszúrja a kollégái előtt, amiért összecsap egy-egy prezentációt, de végül túljutnak ezen is.
Amikor Lynette Bree-re bízza a gyerekeket az egyik hétvégén, mert be kell menniük Tommal dolgozni, egy idegen nő hívja fel őt egy fodrásszalonból, mondván, hogy nála van Porter, Preston, Parker és Penny, akik az utcán kóboroltak, egyedül. Ennek oka nem más, mint hogy Bree másnaposságában egy pohár bortól elaludt, a gyerekek pedig hiába ébresztgették, nem reagált. Bree eleinte tagadja, hogy ivott, de amikor belátja, Lynette nagyon megharagszik, Bree pedig eljátsza a sértődöttet. Végül Lynette feltúrja Bree kukáját, amelyben vagy egy tucat üres borosüveget talál. Ezeket szépen sorban leteszi Bree ajtaja elé, és hagy egy üzenetet is: "Még mindig úgy gondolod, hogy nincs problémád?"
Amikor később Bree fia, Andrew, csak hogy nagykorúsíttassa magát, hogy pénzhez jusson; gyerekbántalmazással vádolja meg Bree-t, Lynette letagadja, hogy Bree berúgott, amikor a kicsikre vigyázott, így segítve Bree-nek.
Ezután Lynette egy kínos incidens következtében megtudja, hogy főnöke és annak neje nem valami aktívak szexuális téren. Erre Lynette azt tanácsolja Ednek, hogy túrbózza fel a házaséletét izgató üzenetekkel. Azonban Ed rákap, hogy Lynette-et bízza meg ezen üzenetek megírásával, aki rendkívül tehetségesnek bizonyul. De sajnos Fran, Ed felesége rájön, hogy nem Ed írta a csábító szavakat, erre teljesen kiborul, és azzal fenyegetőzik, hogy elválik Edtől, hacsak ki nem rúgja a cégtől azt, aki az üzeneteket küldte.
Erre fel Ed, tudván, hogy Lynette munkája nélkülözhetetlen a cég számára, azt hazudja Frannek, hogy Tom küldte az üzeneteket. Ezt el is mondja Lynette-nek, aki figyelmezteti férjét, hogy végezze nagyon jól a munkáját, nehogy Ed a szerződése ellenére is okot találjon az elbocsájtására. De Ed tudja, hogy nincs választása, így felvesz egy könyvvizsgálót, hogy ha Tomnak esetleg plusz költségei lennének a cég számlájára, egyből kiderüljön. Tom okot szolgáltat azzal, hogy jól bemos egyet Ednek. Később Ed elmondja Lynette-nek, hogy a könyvvizsgáló számlát talált Tomnál egy csokor virágról és két jegyről egy show-ra Atlantic Cityben. Lynette ledöbben, és megkérdezi Tomot, hogy nincs-e valami, amit el akar mondani neki, de a férfi azt mondja, hogy nincs.
Lynette később rákérdez Tomnál az Atlantic Citys utazásokra, mire férje előáll a meglepetéssel, mi szerint üzleti ügyben járt ott. Azonban Lynette úgy érzi, a férfi nem mond neki igazat. Így, amikor Tom azt állítva, hogy az egyik barátja, Jerry hívta meg Atlantic Citybe, ismét elutazik, Lynette követi. Hamar kiderül, hogy Jerry nincs is a közelben, de Lynette akkor omlik végleg össze, amikor este látja Tomot bemenni egy házba, és miután közelebb megy az ablakokhoz, egy vékony, barna nővel látja meg a férjét, ahogy bort isznak és felmennek az emeletre. Amikor Tom hazaér a Lila Akác közbe, a házat üresen találja: Lynette és a gyerekek nincsenek sehol. Mrs. McCluskey, a közelben lakó vénasszony felvilágosítja Tomot, hogy Lynette tud a másik nőjéről, és hogy Lynette összepakolta a srácokat, és elment.
Később Tom Susantől érdeklődik Lynette-ről, aki azonban nem mondja el neki, hol van Lynette. Az asszony valójában egy medencés hotelben vesz ki szobát, ahol közli a gyerekekkel, hogy mostantól az ő anyjánál, azaz a nagyinál, Stellánál fognak lakni, és a papa nem lesz velük. Azonban Porter eltöri a kezét, amikor leesik a hotelszoba erkélyéről, így Lynette felhívja Tomot. Ezt az alkalmat kihasználva Tom elmondja Lynette-nek, hogy a nő, akivel látta, nem a szeretője, hanem egy nő – bizonyos Nora Huntington –, akivel tizenegy évvel korábban, még az ő házasságuk előtt egyszer lefeküdt. Az egyéjszakás kaland után Nora terhes lett, és szült egy kislányt, Kaylát, aki most tizenegy éves.
Nora el is látogat a széplaki Lila Akác közbe, ahol kifejti, hogy követeli Tomtól a tizenegy évi gyerektartást. Lynette hiába bizonygatja, hogy ha Tom nem tudott a kislányról, nem is hagyhatta el, Nora elszántan igyekszik pénzt kicsikarni tőlük. Így Lynette felajánl neki egy 30 000 dolláros csekket, ha nem kéri a gyerektartást. Nora elfogadja az ajánlatot, és a pénzből vesz egy kis házat az Arden Drive-on, ami alig öt percre van Lynette-ék házától. Nora, úgy látszik, rá akar szállni Scavoékra, és azt is mondja nekik: "Mostantól egy nagy család vagyunk."
Itt a vége a cselekmény részletezésének.
Idézetek
ELSŐ ÉVAD (2004-2005)
- "Tom, az utolsó 'normális' verziónk miatt gyógyszerfüggő lettem. A 'normális' nagyon rossz terv."
- "Tudod, a mi anyáink okosak voltak. Nem béreltek fel dadákat és nem tettek minket gyermekmegőrzőkbe, mert tudták, hogy ha így lett volna, rájöttünk volna hogy léteznek odakint más nők, akik jobb anyák náluk."
- (Bree-hez): "Nincs kedved kávézni? Ücsörögni? Szidni a kölyköket?"
MÁSODIK ÉVAD (2005-2006)
- (Pathez, a mindeneshez a Palcher & Murphy cégnél): "Pat, nem látod, hogy épp túszul ejtettem egy gyereket? Majd visszahívom."
- (Tomhoz a kórházban, Penny születése után /2004 – visszaemlékezés/ ): "Mindegyikük ajándék, ez igaz. De azt hiszem, nem bírnék el még több... ajándékot. Még több ajándék lehet, hogy az eszemet venné."
Érdekességek
- Lynette négy gyerekének eredeti tervezett nevei Peter, Paul, Preston és Patsy volt a végleges Porter, Preston, Parker és Penny helyett. Nem ismert, van-e kapcsolat a gyerekek "P" kezdőbetűs nevei és a Bűbájos boszorkák című sorozat közt, hiszen az utóbbiban a főszereplők nevei szintén "P" betűvel kezdődnek.
- Míg Bree családja Marc Cherry tinédzser életén alapszik, Lynette családját gyermekkorának mintájára alkotta meg.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
